Auseklis az Esthajnalcsillag. A hajnali fény, mely a balti mitológiában a fény győzelmét jelenti a sötétség felett. Az esti sötétség lezárója, az éjszaka végének jelzője. A csillagfényeknek van egy olyan értelmezésük is, mely szerint a sötétségben is mutatják a fény jelenlétét. Jelzői annak, hogy bár a sötétség időszaka ez, de a fény ekkor is jelen van. Egyik legerősebb megmutatkozása az Esthajnalcsillag.
A bennünk lévő éjszakában ugyanúgy vannak pontok, melyek jelzőfények. Jelzés, hogy nem csak az éjszaka létezik, hanem egy másik birodalom is. Az ULTRAA csillaga az Auseklis. Egy fénypont, mely által eljöhet a hajnal, és a felébredés. De a hajnal előtt jelzésként is szolgál. Megmutatja az éjszaka sötétjét, azzal, hogy ki emelkedik abból, ami által tekintetünk az ürességről rá irányulhat. Az ULTRAA is egy új felébredés, és egy új hajnal. Egy sötét kietlenség lezárója. A digitalizmus által megvalósított üresség, felszínesség, természetellenes létezési forma lezárása, egy újnak a kezdete.
Az új birodalmát mindenkinek magának kell felépítenie, de az ULTRAA csillagfénye, az Auseklis fényében. Adjon erőt mindenkinek ezen csillagfény, adjon kitartást, állóképességet. Fénye kezdetben maró lehet, kellemetlen, és perzselő. De az emberi entitás alkalmazkodó, s ez által ehhez a fényhez is hozzászokhat. A perzselő érzés helyét átveszi az erő érzése. Erő mely által igazi birodalmakat építhetünk, és elindulhatunk a magasszintű létezésmegvalósítás útján. A mindig jelen levés útján.